Mi motivál egy ötvenes nőt új kihívásokra?

Mert mi kell egy ötvenes nőnek manapság? Egyensúly, harmónia, jó közérzet, önbizalom és
egészséges test, csakúgy, mint a fiatalabb társainak!
Amikor a pályám kezdtem, a 80-as évek végén, a korombeli nők már nyugdíjba mentek,
átadva helyüket a fiatalabb generációnak. Ezáltal természetesen a munkanélküliség fogalma is
ismeretlen volt.
Manapság ezeknek az asszonyoknak a menopauza mellett, újabb és újabb kihívásokkal kell
folyamatosan megbirkózniuk és keményen is dolgozniuk, gyakran több lábon megállva a
helyüket. Ugyanakkor a gyermekeket is segíteni kell és még az unokákkal is kívánatos
foglalkozni. A férjeket is szolgálni, támogatni, a háztartás gondjait is viselni kell, és nemcsak
azt kell kitalálni mit főzzenek, hanem a programokat is meg kell szervezni. Egyszóval
káprázatos, varázsló szerepében kell tündökölni. Mindeközben nem árt, ha olykor a hölgy
gondol magára is, hogy mindezekre kellő energiája jusson.
Felfoghatjuk úgy is, hogy az egész élet egy állandó küzdelem, teher, ahol nincs megnyugvás.
De az élet folyamatos áramlásában (flow) rengeteg csodálatos élmény vár ránk utunkon. Ha
így nézzük és hajlandóak vagyunk észrevenni ezeket a csodákat, feltöltődünk és beleállunk e
rendkívüli utazásba. Higgyük el, hogy szükség van megújulásra, változásra még ebben a
korban is!
Mert a világ Benned és Érted van!

A Pandémia megélése és tanulságai
A Pandémia nemcsak fizikálisan rázta meg a világot, hanem rengeteg mentális áldozatot is
szedett. Sajnos sok magába zuhant, elmagányosodott, depressziós embert eredményezett. A
statisztikák szerint még a családon belüli erőszak is nőtt.
Mostanra már szinte mindenki kapcsolatra és kapcsolódásra vágyik. Ráadásul itt a tavasz a
maga csábító frissességével.
Érdemes elgondolkodni azon, hogy mely képességek fejlődtek bennünk? Milyen feladatokat
kaptunk: félelem leküzdése, egyensúly megtatása, türelem, remény, a lélek finom erejére való
odafigyelés, bizalom a kibontakozásban és a jobb kimenetelben, a hit ereje.
A légzés hatalma felértékelődött, túl intenzív dolgok történtek…
Emberek figyelik egymást, nőtt a félelem és bizalmatlanság. Csak az igazán erősek maradtak
talpon.
Azáltal, hogy a Pilatest és a sétát napi szokásommá tettem, ráébredtem, hogy mélyebben
figyelek mindenre. Ha kinézek az ablakon, látom, hogy sokan még most is rövid utakra is
autóval mennek a szokásos kapkodó módon és életritmusban. Rájöttem, hogy a séta
bevezetésével egyfajta elcsendesedés költözött az életembe, nézek és figyelek. Rácsodálkozom
a házakra, a természetre és olyan hétköznapi élményekkel gazdagodom barangolásaim során,
mint a napsütés, a madárcsicsergés, a hóvirágok csodálata. LÉLEGZEM! Joseph Pilates

nagyon találóan mondta: ”A légzés a legelső dolog, amit teszünk az életünkben és a legutolsó
is. E kettő között tanuljunk meg helyesen lélegezni!” Tehát még nem késő helyesen lélegezni.
A meditáció is ez a szokatlan, napi rohanásból kieső állapot. Sétálok szélben és napsütésben.
A séta általi befelé és kifelé figyelés megtanít hallgatni magamra, finom lelki síkon megoldani
helyzeteket. Tegnap nagyon zord volt az idő, majdnem hó is esett…ÁPRILISBAN! Sétálok
akkor is, ha csak fél vagy háromnegyed órám van, a szintén „home office”-os másodállásom
előtt. A reggeli online munkaidőm 3-ig tart és többnyire 4-kor újra gép elé kell ülnöm és
folytatom a második „műszakkal”. Az egész napos digitális tér nemcsak egy laptopomat tette
tönkre, hanem a szememet, nyakamat és a hátamat is megviseli. Nyilvánvaló, hogy a séta –
bármilyen rövid is -, egyfajta felüdülés ezek után. Reggel meditálással, jógázással vagy
Pilates-sel kezdem a napom, amelyek feltöltenek és energizálnak. Mindennapi szokásommá
tettem még a hajnali olvasást is, ilyenkor valamilyen pozitív hangulatú könyvet
(lélekcsemegét) választok.
Mit hozott számomra a karatén? Azaz a bezártság csodái!
Szervezetteb életmódot élek, tanfolyamokat végzek online (Pilates, excel, szakmai
webinárok), főzés, takarítás közben hangos könyveket hallgatok különböző témákban.
Színezőkönyvek, rejtvények teszik még változatosabbá a napjaim, önmagam kozmetikusává
és pedikűrösévé váltam, másfajta átéléssel főzök nem azért, mert több időm van, hanem, mert
szükségét érzem. Fejlődtem spirituálisan és fizikálisan is. Tanulmányozom a marketinget.
Építgetem a Pilates oktatói jövőmet (videócsatornát indítottam), és ez olyan izgatottá tesz…,
ennyi idősen!
A Pilates szerepe megújulásomban
Emlékszem, végre a belső hangra figyeltem és hittem neki, bár a környezetem évek óta
lebeszélt, mondván, elég, ha csak csinálom. A mozgás mindig is életem fontos része volt és az
egészséges életmód elkötelezett híve is vagyok. Hálás vagyok, hogy magamra hallgattam és
elvégeztem a Pilates I-II. oktatói tanfolyamokat. Többet akartam erről a mozgásvilágról és a
légzésről tudni, alaposabban, elmélyültebben mozogni és megélni a mozdulatok lényegét. Így
a Pilates-t is először hobbiból végeztem, amely mára már hivatásommá is vált. Miután
megtapasztaltam áldásos hatásait (pl. narancsbőr eltüntetése, energia, harmónia,
koncentráltabb életvitel), úgy éreztem, hogy küldetésem is lehet. Azt gondolom, hogy
korhatár nélkül bárki belevághat, aki felelősséget érez az egészsége iránt, és bízom benne,
hogy ennek én is hiteles és inspiráló példája lehetek.
Hányszor hallottam: ötven után már minek…? Miért is ne gondolhatnánk inkább, hogy az élet
50, vagy talán 60 után kezdődik?
Tessék eldönteni!

Rezsnyák Tímea