Hogyan kerüljük el az elmagányosodást?

Az én korosztályomnak rendkívül feltűnő és zavaró, hogy az utóbbi időben az emberek egyre inkább befelé fordulnak, talán túlságosan magukra koncentrálnak és személyes céljaikat is mások elé helyezik. Nőtt a nárcisztikus egyének száma is a társadalomban. Mintha túlértékelnénk a személyes függetlenség jelentőségét és majdnem gyengeségnek tűnik, ha időnként másokra támaszkodunk. Ugyanakkor divatba jött és szinte kötelező állandóan elfoglaltnak látszani!

Szerintem óriási ellentmondás, hogy bár az internet segítségével, mindenki mindenkivel kapcsolatban áll, a statisztikák az elmagányosodásról adnak számot. Ma már sokan teljesen természetesnek veszik, hogy a mobiltelefon elsőbbséget élvez, még a közös étkezések és randik során is. Az okostelefon egyébként óriási függőséggé vált napjainkban, mindenki ezen csüng, és olyan szokásunkká vált, mint az evés, vagy bármilyen rutincselekedet, kötődés és nem szabadság, egy folyamat irányított gondolkodás, de ebbe most nem megyek bele.

A magány veszélyei

A chicagói egyetem idegkutató professzora (Stephanie Cacioppo) szerint a magány fájdalmas, mert az agynak mindig ugyanazon részeit érinti az érzés, ha valahányszor elszigeteltnek érezzük magunkat. Így az agynak ez a része, amely a másokkal való kapcsolatokért felel, megáll. Egyszóval a fokozott magány aláássa az immunrendszert, 32%-kal növeli az agyvérzés veszélyét, a depresszió, magas vérnyomás kockázatát is magában hordozza, valamint hozzásegít a korai halálhoz. A stressz hormon kortizol szintje miatt éppolyan káros az egészségre, mint napi 15 cigaretta, és mindez még az elhízásnál is rosszabb.

Megoldás

Még emlékszem azokra az időkre, amikor attól feltöltődtünk és boldogabbá váltunk, hogy rendszeresen találkoztunk a barátokkal és ismerősökkel. Az érdeklődés őszinte volt! Majd aztán a barátságok megmaradtak a gyerekek megszületésével és később ők is barátok lettek! Hol van ez a jelenség most? Ha valamelyikünknek elfoglaltsága adódott, megosztottuk a főztünket, vigyáztunk egymás gyerekeire. Olyan emlékek ezek, amelyek nem felejtődnek, és amelyekért érdemes élni és jó rájuk emlékezni!

Ezért:

1. Tölts minél több időt emberek társaságában, és töltsd is meg azt minőségi és tartalmas kommunikációval! Helyezd előbbre a másokkal való törődést csakúgy, mint a tornát és a helyes étkezést!
2. Ápold a kapcsolataidat, mert érdemes! Bizonyos emberek (munkatársak is) nagyon sokat tudnak segíteni odafigyelésükkel, humorérzékükkel és szeretetükkel.
3. Hozz létre telefonmentes övezetet! Igenis újra kell tanulni a valós találkozási lehetőségeket és ilyenkor bizony a telefont a táska mélyén kell hagyni, valamint kimondottan csak a beszélgetőpartnerünkre figyelni.
4. Ha van hobbid, találj ilyen csoportokat! Kifejezetten jó hír, hogy a társasági oldalak ebben is támogathatnak bennünket, pl. ízlésünk formálásában, úgymint könyvklubbok, kirándulóhelyek, Pilates csoportok, stb., amelyek által barátságok szövődhetnek. De ezeket csak beindítónak használd és könyörgöm, jöjj össze velük élőben és tényleg szocializálódj! Üzenj, hívd meg egy kávéra, italra vagy csupán egy sétára!
5. Szavazz bizalmat másoknak, mert így gyorsabban fejlődik a kapcsolatotok!
6. Ha végképp nem lehet találkozni a távolság miatt, Skype-olj!

A Pilates csoportjaimban megható felismerés számomra, hogy ha időnként rossz is a hangulatom, vagy nehéz napom volt, az óra alatt teljesen feltöltődöm és szinte sugárzok az örömtől (azt mondják), de ezt az energiát a résztvevőknek is köszönhetem A tornázók sokfélesége és hálája, kedvessége, gyakorlatokhoz való hozzáállása, szeretete garantáltan kihozza belőlem a legjobb formámat, amiért én is kimondhatatlanul hálás vagyok.

Zárszó

Egyáltalán helyes-és elfogadható-e, hogy egy másik embertől tesszük függővé a saját egységünk, egészségünk és boldogságunk?

Egyébként a másikban is magadat keresed, önmagadon belül kell helyreállítani a saját egységedet. Hasonlóan minden betegség gyógyítására egyből kifelé nyúlunk, gyógyszer formájában ahelyett, hogy belsőleg alakulnánk át. De azért segíteni kell egymásnak, hogy mindenki hazataláljon a saját egységébe.

Köszönöm, hogy elolvastad, őszintén kívánom, hogy legyen az életed kapcsolatokkal teljes!